A lassú számítógép fogalma elég relatív. Ki mit ért lassú számítógép alatt. Például, ha valaki egy régi, elavult Pentium 4-es gépről vált mondjuk egy újabb, Celeron-os gépre, annak igazi felüdülés lehet, annak, azonban akinek egy csúcskategóriás, i7-es, SSD-s gépről kell váltania egy Celeron-osra, annak igazi érvágás.
Az évek alatt legtöbbször nem maga a készülék hibájából ered a „lassulás”, hiszen ilyen módon egy konfiguráció nem tud elöregedni. Egyedül, talán a merevlemez az, ami évek alatt le tud lassulni. A többi, mozgó alkatrészt nem tartalmazó alkatrész lelassulni nem tud, ugyan azt a sebbességet tudja hozni, mint a beüzemelése legelső napján. Akkor mitől is lesz lassú? Az évek alatt folyamatosan nőnek a weboldalak, programok, operációs rendszerek rendszerkövetelményei. Egyre inkább a cél a vizuális élmény, egyre komolyabb grafikák, effektek. Ez néhány éven belül olyan fejlődésre képes, hogy alig néhány éves számítógépet már is elégtelennek érezhetjük. Ebben persze természetesen az is szerepel, hogy tudatosan „lelassítják” a gépeket a fogyasztói társadalom végett.
De a legtöbb, felhasználó számára lassulásként megélt hibajelenséget maga, az operációs rendszer okozza. A Windows rendszer frissítése olyanok, mint egy fal. Egyre magasabbra építjük, egymásra rakjuk a sorokat, egyre magasabb lesz, és egyszer csak a legalsó sorok nem fogják bírni a föléjük nehezedő terhet, és leomlik a fal. A drasztikusan lelassult számtógépek legalább felét egy újratelepítéssel meg lehet javítani. A legnagyobb lassulást azonban a felhasználó tudja okozni, ha nem figyel oda, hogy mire kattint, megnyitja a hirdetéseket, letölti a hirdetések által felajánlott „gyorsító programot” vagy „vírusirtót”. Egy két ilyen kattintás, és kész a katasztrófa.